Amit még elfelejtettem az ideútról és érkezésről...igen szőkenő :)

Még megosztok Veletek néhány fényképet egy kis illusztrációval vegyítve, hogy milyen is volt az ideutunk és az első napunk.

Hol is kezdjem, oké a legelején. Amikor a kocsi konvoj kettévált, mert lemaradtak a többiek és másképp közelítették meg Rostockot, akkor kicsit para volt, hogy most elérik e a kompot, mivel aznap az volt az utolsó. Mi 22 óra körül értünk oda, még volt egy szabad óránk, de inkább megvettük a jegyet, ami tuti legyen tuti és beálltunk a sorba, ahonnan majd felengednek a "matróz bácsik ".

Először a kamionokat engedték fel, majd a személyautókat.

A csapat másik fele is odaért,  majdnem az utolsó pillanatban, de mire feljöttek volna a hajóra, kiderült, hogy rossz sorba álltak és Dániába vettek kompjegyet Trelleborg - Svédország helyett. Az kicsivel rövidebb kompút, de kocsival még át kell jutniuk Svédországba. Száz szónak is egy a vége a jegyet már nem tudták átváltani a mi kompunkra és mentek Ők arrafelé, de mi a lényeg? Előbb értek Södertälje-be mint mi. ÁÁÁÁ :)



Nem sok látszik belőle, de hatalmas komphajó :)



Ja és a csoda kompunkról egy közeli, na de internetről letöltött kép:

Na jó, ha nem lenne sötét én is tudnék szép képet csinálni róla. A vállalat hajóinak nagy része ismert nevet visel, mint például: Huckleberry Finn, Tom Sawyer, Nils Holgersson, Mary Poppins,Marco Polo és sorolhatnám.



Fekhelyeink helye az ebédlő :)

A komp fedélzetéről pár kép:

A kabinsor



A hajóutunk 7 óra hosszú  és a vége mint már írtam elég kimerítő volt, az időjárás rosszra fordulásával. Nem lehetett meglenni egy helyben a hajón úgy imbolyogott a viharos szélben.

Na de vissza a megérkezéshez a szállásadónkhoz. Amikor hívtuk, hogy itt vagyunk Ő még javában dolgozott, a munkahelyre mentünk a lakáskulcsért. Ami elég jól alakult, mivel amikor a lakáshoz értünk nem találta a kulcsot a megszokott zsebében...:) jó, ez is csak velünk fordulhat elő ( ja meg zárójelben a repülőgépek manipulálása is, majd erről később írok, hogy értsétek). Visszakocsikáztunk a munkahelyére 2-szer is,de semmi, aztán végre nagy nehezen előkerült a hóból (Zoli belerúgott a fényes valamibe és az volt a kulcscsomó), akkor ejthette ki a zsebéből,amikor a kocsi kulcsot kivette, hogy a frissen esett havat letakarítsa a kocsijáról.

 Elég kalandos volt a vége, akkor még nem tudtam, hogy csak éjfélkor, 50 óra fennlét után fogok ágyba bújni.

Ma még jelentkezem, pusszantás :)